|
A címben jelzett népi építészetről több könyv készült. Itt csak általános megállapításokra szorítkozunk.
A Kárpát medence természeti adottságaitól a köznép függött jobban - rá
volt szorulva a környezet adta lehetoségek minél jobb megismerésére és
kihasználásra. A téli 0 °C alatti homérsékletek - az év felében! -
szükségessé tették a futheto hajlék létrehozását.
A szerkezetkialakítás elvei ezért:
- vastag, jó hoszigetelo falak, födémek,
- a közepes csapadékmennyiség elvezetésére alkalmas (kb. 45°-os lejtésu) magasteto, és
- tüzelotér szükségesek.
Az éghajlati adottságok természetesen nemcsak a lakóépületek
kialakítását befolyásolták. A belterjesebb (a letelepült életmódhoz
kapcsolódó) állattartás igényei fedett és zárt építményeket, a
takarmány és a szálasgabona biztonságos tárolása is fedett és jól
szellozo helyet tett szükségessé.
A rendelkezésre álló építési anyagok a kezdetektol szinte napjainkig
ugyanazok: elsosorban a fa és a föld. A honfoglaló magyarok egészen a
török idokig elegendo fát találtak a belso, alföldi részeken is, az
északkeleti peremvidéken a talpas-vázas építéshez jóminoségu keményfa
is akadt. A házkészítéshez való föld - a kiterjedt mocsarak, és a
nyírségi, alföldi futóhomok miatt - nem mindenkinek állt a
rendelkezésére, a XIX. század vízszabályozásaival ez megoldódott A
mocsaras vidékek boven adtak sást és nádat, melybol az épületek
fedoanyagát nyerték
Az alapozás a népi építészetre nem volt jellemző: a favázas vagy
boronafalas, vályogból, fakott falból készített épületeknél nem volt
szükséges. Alapozásként szolgáltak a talpgerenda alá helyezett kövek,
vagy fatuskók (ezek az alapról való szellőzést is biztosították), a
cölöpvázas falakoszlopait pedig a földbe ásták
A falak nedvesség
elleni szigetelése teljesen ismeretlen volt, azonban a házak
elhelyezésénél nagy gondot fordítottak hogy a látszólag teljesen sík
területeken is a terep kiemelkedő részén, vízmentes helyen építsenek.
A tüzelőszerkezeteknek és a füst elvezetésének a fűtésen,
főzésen kívül a ház szellőzésében, a megfelelő légállapot ösztönös
kialakításában is szerepe volt. A légmentesen lezárt épületek nem
tudnak kölcsönhatásba kerülni a helyi környezettel. A párával
nedvességgel teli levegő tönkreteszi levegőnket és tovább rombolja,
rongálja harmóniánkat és egészségünket.
|
